A Dán módszer

Kedves Szülők!

Ajánljuk figyelmükbe a következő cikket, mely egy könyvajánló a Dán módszerről, egy kis ízelítőt adva a módszer főbb vonásairól.

Dán módszer a gyermeknevelésre

 

"Megszeretem az ovit"

Írta: Hetényi Orsolya

Hogyan segíthetjük óvodát kezdő gyermekünk beilleszkedését a közösségbe?


Mindazok, akik átestek már gyermekük óvodai beszoktatásán, elmondhatják, hogy az óvodakezdés az egyik leginkább embert próbáló időszak a családok életében, gyereknek, szülőnek egyaránt. Éppen ezért érdemes tudatosan készülni a változásokra, hogy megkönnyítsük gyerekeink számára ezt a jelentős lépést. Ugyanakkor nagy élmény lesz majd látni, ahogy a gyermekünk néhány hét alatt önálló, közösségi lénnyé válik, egészen átalakul majd a világhoz való viszonya, mintha kitárulna számára. Nem győzünk csodálkozni majd, hogy kibontakozik a személyisége, új oldalait fedezzük majd fel, napról napra meglep minket valami újdonsággal.

Személyes élményem a saját gyermekeim óvodakezdése alapján, hogy nincsenek sémák, szabályok, minden gyerek egyedi utat jár be az óvodai beilleszkedéskor. Az egyik gyorsabb, másik lassabb, elhúzódóbb fejlődést mutat. Ne legyünk elégedetlenek, bízzunk a gyermekünkben, a kezdeti nehézségek fennállása után előbb-utóbb beilleszkednek a gyerekek. 

Nemrégiben azt kérdezte tőlem egy barátnőm, hogy mit kell tudnia egy óvodaérett gyereknek? Kiderült, hogy abban szeretne segítséget kérni, hogyan készítse fel a kislányát a zökkenőmentes óvodakezdésre. Talán verseket tanítson neki, számoljanak 10-ig, vagy a színek nevét gyakorolják? A legjobban az a kérdése gondolkodtatott el, hogy vajon elég-e formaberakóba beleilleszteni az elemeket vagy a nevüket is tudni kell. Igyekeztem gyorsan megnyugtatni, hogy ezek közül egyikre sem lesz szüksége az óvoda első időszakában. Persze nem haszontalan az intellektuális készségeket fejleszteni, de az óvodai beilleszkedéshez egészen más dolgokra lesz szüksége a kislányának.

Az első talán a következetes napirendhez való hozzászokás tapasztalata. A sokféle programlehetőség, a szülői feladatok, pláne ahol kistestvér érkezett vagy az édesanya visszatért munkájához sokszor előre nem tervezett eseményeket hoz. A családi élet nagy előnye a rugalmas alkalmazkodás. Ha a gyerek nem akar reggelizni, kihagyjuk, majd eszik később. Ha sokáig alszik, nem ébresztjük fel reggel, legfeljebb kimarad a délutáni alvás. Ez így van jól.

Az óvoda viszont kötött napirenddel működik. Az a kisgyerek, aki nincs hozzászokva ehhez, zokon veszi és bántva érzi magát. Sok családnál látom, hogy jó szándékukban, a gyermek igényeihez való alkalmazkodás jegyében átveszi a család élet irányítását a gyerek kívánsága, nincs napirendje, alig-alig találkozik olyan helyzettel, amikor neki kell igazodnia egy adott rendszerhez. Segíthetünk, ha már az ovikezdést megelőző időben fokozatosan kialakítunk egy hasonló napi rendet és törekszünk a követésére.

 

Bővebben: "Megszeretem az ovit"

Miért nem beszél a gyermekem?

Írta: Hetényi Orsolya

Lackó három éves, kiscsoportos óvodás, szülei aggódva kerestek meg, mert kisfiuk szinte alig beszél. Néhány szava a mama, papa, hoppá, tűtű (autó), né (nénó), ja (Lackó), leginkább mutogat. Rendszeresek náluk a hisztik, hiszen Lackót nagyon zavarja, hogy nem tudja megértetni magát. Úgy tűnik, nem mindig érti az utasításokat sem (mutasd meg, hozd ide stb.), és ügyetlen a finomabb mozgásokban (pl. étkezés). Nem szereti a mondókákat és a képeskönyveket sem. Nehezen barátkozik, a játszótéren gyakran csak összevissza rohangál.

(A fénykép illusztráció, a személyiségi jogok védelmében a valós adatokat megváltoztattam.)

Sokat beszélünk manapság a megkésett beszédfejlődésű gyerekekről, hiszen ettől az évtől a logopédusok minden óvodában felmérik a kiscsoportos gyermekek beszédbeli fejlettségét. Átlagosan 10-ből 1 gyermekről az derül ki, hogy beszéde elmarad a korosztályától.

Bővebben: Miért nem beszél a gyermekem?